|
|||||||||||
Civil szervezetek  Nagycenk Beszélő Kőemlékei Alapítvány Szoborpark |
   |
"ÖREG BÜKK" A park létrehozása Horváth Rezső a korábbi években több, a háborúban eltűnt szobrot felkutatott, összegyűjtött. Magánbeszélgetések során felmerült, hogy felújítva, méltó helyen kellene ezeket a szobrokat kiállítani, újra a nagyközönség elé tárni. Így jött az ötlet egy szoborpark létrehozására. Ennek érdekében hozta létre 12 magánszemély 2007-ben a Nagycenk Beszélő Kőemlékei Alapítványt. Alapító tagok: Baranyai Gábor, Czenki József, Csigó Szilveszter, Csorba János, Fekete Lajos, Dr. Horváth András, Horváth László, Horváth Rezső, Lex Ernő, Ponák Zoltán, Ragats Imre, Tölgyes István. Az alapítvány működtetése a kuratórium feladata, melynek tagjai: Kenessei Károly elnök, Vezér Beáta titkár, Henczel Szabolcs, Torma Margit és Horváth Rezső. Szobrok a parkban
SZENT TEKLA szűz és vértanú szobra 
Ez az egyetlen ismert magyar Szent Tekla köztéri szobor. A 18. századi szobor a falun kívül, a Fertőboz felé vezető úton, a platánfák alatt állt. A II. világháborúban megsérült. Alapítványunk felkutatta, restauráltatta. Helyreállítása 2010-ben fejeződött be. Tekla a hagyomány szerint az első nő, aki keresztény hitéért vértanúhalált halt. Ikóneumban Pál apostol prédikációja hatására megkeresztelkedett és elhagyta vőlegényét. A cserbenhagyott férfiú mindkettőjüket följelentette a kormányzónál. Pált elűzték a városból, Teklát pedig máglyára küldték, de a lángok nem ártottak neki. Ekkor oroszlánok elé vetették, de azok szelíden a szűz lába elé kuporodtak.Végül elengedték. Szeleukia mellett egy barlangba húzódott vissza, ahol a környék betegeit gyógyítgatva magas kort élt meg. A megújuló üldözések idején katonák jöttek érte, hogy foglyul ejtsék, ekkor Tekla fohászára megnyílt a szikla és örökre befogadta őt. Hosszú öves ruhában, kabátban vagy félmeztelenül karóhoz kötve, lánccal és önmagát korbácsolva, könyvvel, szelíd oroszlánokkal, medvével, galambbal, kígyókkal, hódoló asszonyokkal, feszülettel vagy T-kereszttel és pálmaággal ábrázolják. A Tekla-közösségek, csontrákban szenvedők és a haldoklók védőszentje. Megóv a pestistől és a tűztől. Az apró kockára vágott Tekla-kenyér ember és jószág oltalmára, gyógyítására kedvelt szentelmény volt. Ünnepe: szeptember 23. REMETE SZENT PÁL 
Remete Szent Pál szobra Nagycenken a Szőlő-hegy, vagy másként Öreg-hegy alatt állt. 1937-ben özvegy Bene Antalné felújíttatta. A II. világháború után ismeretlenek megrongálták, leborították, a Termelő-szövetkezet dolgozói szállították hosszúszekérrel a plébánia udvarára. Hosszú évekig ott volt elhelyezve, onnan került ide. Egy legenda szerint Horváth (Trencsér) István a szőlők aljában álló szobrot Pál fordulásának ünnepén meg szokta fordítani, és azt mondta: "Lestél már erre, nézzél most arra" Szent Pál 250 táján született Thébában. 16 éves korában a Decius-féle keresztényüldözés idején a sivatagba menekült rokonságának anyagiassága miatt, és Istennek szentelte életét, aki csodás módon gondoskodott róla. Az egyiptomi és görög kultúra kiváló ismerője volt. 340 körül halt meg. Pálmaháncsból szőtt vagy szerzetesi ruhában, hosszú hajjal és hosszú, ápolatlan szakállal, két oroszlánnal, pálmaággal, imalánccal, feszülettel, könyvvel vagy írástekerccsel, koponyával, mankóval, csőrében kenyeret tartó hollóval és sziklák közül előtörő forrással ábrázolják. Nagy Lajos király hazánk védőszentjei közé sorolta. A pálos rend, a kosárkötők, gyékénykészítők, takácsok és a munkások védőszentje. SZENTHÁROMSÁG-OSZLOP 
A kiscenki "Halastónak" nevezett legelőn (Csordahajtó-erdő) állt ez a szobor. 1945-ben a németek ledöntötték, és a helyére lövészárkokat építettek. A nagybecsű szobrot Ragats Ferenc, kiscenki gazda pajtájába vitte, onnan a templomba került. A talapzat nemrégiben került elő, 2006-ban ástuk ki a földből. A Szentháromság az egy, élő és igaz Isten misztériuma: az Atya, a Fiú és a Szentlélek, három személy egyetlen lényegben. A Szentháromság nem példabeszéd, hanem három valóságos személy; egymástól különböznek, de úgy, hogy lényegük egy és oszthatatlan marad. Szentháromság-oszlopokon a leggyakoribb ábrázolás, hogy trónszéken ül a tiarás Atya, ölében a keresztre feszített Fiú, fölöttük galamb képében a Szentlélek. Falusi Szentháromság-szobrainkat gyakran templom-kertben állították fel, előttük a 20. század közepéig köztéri ájtatosságok is voltak: imádkoztak, énekeltek a Szentháromság dicsőségére. Sírkődomb Temetőkből felszámolt sírhelyek szép barokk sírköveinek megmentésére, bemutatására hoztuk létre. Terveink szerint további sírkövek kerülnek elhelyezésre itt. 
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a szoborparkban. Egyben kérjük, ha módjában áll, támogassa alapítványunk további működését! Elérhetőségeink: Cím: Nagycenk Beszélő Kőemlékei Alapítvány
|
|
